Önök kérték: Hogyan lett a közmédiából propagandagépezet - Duna TV,Vagyonkezelő Alap,Mérték Médiaelemző Központ,Közszolgálati Kódex,Kossuth Rádió Déli Krónika,Déli Krónikában,Déli Krónika,Közszolgálati Kódexben,Dénes Balázs,Kossuth Rádió,Mong Attila,Bogár Zsolt,Daniel Cohn-Bendit,Papp Dániel,Duna Tv,Lomnici Zoltánt,Legfelsőbb Bíróság,Lomnici Tőkés Lászlóval,Tőkés László,Papp Dánielt,Magyar Nemzet,Schmitt Pál,Obersovszky Péter,Ángyán József,Kettős Mérce,Vidékfejlesztési Minisztérium,Ángyán Józsefről,Belénessy Csabának,Tolkien Középföldéjén,Kovács Ildikó, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Önök kérték: Hogyan lett a közmédiából propagandagépezet

2013-06-05 20:24:27, szerda

	Önök kérték: Hogyan lett a közmédiából propagandagépezet Beküldte: atlatszo 2013. június 5. szerda A 2010-ben elfogadott médiatörvény teljesen átalakította a közmédia működési, intézményi és személyi feltételeit. Egyrészt a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelően központosították a tartalomgyártást: az addig függetlenül, különálló társaságokban működő intézményeket ugyan megtartották, de a közszolgálati rádió, televízió és a Duna TV számára egy központi szervezet, a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap szolgáltatja a híreket. A közszolgálati intézmények ugyan papíron a megrendelői az Alapnak, a valóságban azonban a központi tartalomgyárnak van a legnagyobb befolyása arra, hogy milyen tartalommal jelentkezik a közmédia, így a központi ellenőrzés is könnyebbé vált. Az intézményi feltételek átalakítása mellett a közmédia vezetőségét is teljesen lecserélte a kormányzat, amely többnyire a jobboldali médiából érkező, a kormánypárthoz lojális vezetőket nevezett ki a médiumok élére, és a több hullámban zajló elbocsátások során arra törekedtek, hogy a politkailag hűséges munkatársak kerüljenek a kulcspozíciókba. Ahogyan arra a Mérték Médiaelemző Központ rámutatott, a közszolgálati média ma már a kormányzati propaganda érdekében működik, amint azt 2010 óta számos, nagy nyilvánosságot kapott eset is bizonyította. Intézményi zavar A szakértők szerint súlyos probléma, hogy a közszolgálati célok megvalósulásának intézményi kontrollja teljesen tisztázatlan, nem világos tehát, mi történik, melyik szervezeti egységnek milyen feladatai vannak akkor, ha valamelyik közmédiában súlyosan megsértik az elemi újságírói szabályokat. Súlyos esetben a Kuratórium a Médiatanácshoz fordulhat ugyan, és menesztheti a vezérigazgatókat is, de más eszköze nincs. Az sem egyértelmű, hogy milyen esetekben avatkozik be a Médiatanács. Az uniós szabályozás szerint a közszolgálati médiumok állami finanszírozása abban az esetben nem sérti a versenyjogi szabályokat, ha a közszolgálati feladat kellően meghatározott, a feladatokhoz hozzárendelt forrás nem eltúlzott, és a tartalmat érintő minőségi követelmények és költségek ellenőrzését független szervezet végzi. A szabályozás ezzel szemben nem írja le a közszolgálati megbízás tartalmát. Az sem derül ki, hogy mire mennyit fordít az a pénzalap, az MTVA amelyhez a korábbi közszolgálati médiumok vagyona került, és amely finanszírozza a közszolgálati médiaszolgáltatások működését. Ugyan elkészült a Közszolgálati Kódex, de ebben még a konkrét szakmai-etikai szabályok is alig jelennek meg. Az sem világos, hogy milyen az MTVA és a közszolgálati médiumok viszonya, továbbá a vagyongazdálkodás is nem, vagy csak részben átlátható. Tartalmi problémák A Mérték megbízásából 2012 őszén tanulmány készült, amely a közéleti, politikai tartalom megjelenését vizsgálta a tájékozódáshoz leginkább igénybe vett elektronikus és online médiafelületeken. 2008 és 2011-ben 16-16 nap időszakát nézték meg azzal kapcsolatban, hogy milyen változás történt a tájékoztatás színvonalában, meg tudott-e felelni a média a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, képes volt-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt. A kutatás egy része a közszolgálati média, legnézettebb, leghallgatottabb hír és tájékoztató műsoraira (Híradó, Este, Kossuth Rádió Déli Krónika) terjedt ki. A tanulmány szerint a bulvárosodás, vagyis hogy a közélet hírei elvesztik vezető szerepüket, a közszolgálatra is igaz. A közszolgálati tartalom csökkenésre leginkább a Híradóra jellemző, ahol korábban az ilyen hírek aránya kétharmados volt, de 2011-re a kereskedelmi adók 2008-as szintjére, 42 százalékra csökkent, így többségbe kerültek a bulvárhírek. A Déli Krónikában a 2008-as, 70 százalékos arányból 58 százalékos lett, de még mindig nagyobb arányban voltak a közéleti hírek a bulvárhoz képest. A kvalitatív vizsgálat alapján minőségi romlás is követte a mennyiségit. 2011-es adások alapján a Híradó alig haladja meg a hírszolgáltatói szerepkört, nem jelennek meg komplex értelmezések, a kormányzati kommunikáció kritika nélkül épül be az anyagba. A hírműsor egy adott politikai szereplő, a kormány és a kormánypárt kommunikációs céljainak kiszolgálójává, a propaganda eszközévé vált. Az ország leghallgatottabb rádiós hírműsora, a Déli Krónika felelt meg az elemzés szerint legkevésbé a közszolgálati követelményeknek, igaz, ez már 2008-ban is így volt. 2011-re a Krónika durván propagandisztikus, reflektálatlan és manipulatív hírszolgáltatóvá vált, informatív, viszonylag magas közéleti tartalommal, de alacsony szintű kontextualizálással. A Mérték szerint a közmédia hírműsoraiban a Közszolgálati Kódexben megfogalmazott elvárások messze nem teljesülnek. A dokumentum szerint a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a hírszerkesztés során figyelembe kell venniük minden lényeges tényt és meghatározó véleményt, hogy a nézők és a hallgatók önállóan formálhassanak véleményt, továbbá törekedniük kell az összefüggések feltárására. Azt, hogy ezek az elvárások hogyan nem teljesülnek, a 2010 óta eltelt időszakban történt példákon keresztül mutatjuk be. Konkrét példák TASZ-interjú megtagadása: Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a Fidesz pártalapítványának emberi jogi konferenciáján beszélt arról 2010 decemberében, hogy a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatát aznap reggel egyszerűen kidobták. A riporter arra hivatkozott, hogy “erre a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség". Dénes a riportban kitért a magyarországi cigányság helyzetére, az értelmi fogyatékosok és mozgássérültek súlyos jogsérelmeire, a sajtószabadságot veszélyeztető új médiatörvényre, mire a rádió munkatársa azt mondta, hogy az újságok szerint a Kossuthnál mindenkit ki fognak rúgni, ezért a jogvédő nem képzelheti, hogy ezt az anyagot leadják. Az esetnek semmilyen következménye nem lett. Egy perc csend: Az új médiatörvény parlamenti elfogadását követően a Kossuth Rádió reggeli műsorának, a 180 percnek a műsorvezetője, Mong Attila és szerkesztője, Bogár Zsolt, a szavazásról szóló hír beolvasása után egy perc csendet iktatott a műsorba. Mindezt a törvény elleni tiltakozásként tették, figyelembe véve a rádió belső szabályzatát, miszerint a hírekhez nem fűzhetnek kommentárt. Mongot és Bogárt felfüggesztették, majd eljárást indítottak ellenük, amelyet aztán érdemi döntés nélkül megszüntettek. Cohn-Bendit-ügy: 2011. áprilisában az MTV esti Híradójában az hangzott el, hogy Daniel Cohn-Bendit nem válaszolt egy kérdésre, miszerint demokratikus értéknek tartja-e a kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését. Az Index birtokába került azonban egy videó, amely szerint a francia zöld párti politikus reagált az elhangzottakra, de ezt az elkészült riportból kivágták, és a köztévé videotárába “Cohn-Bendit megfutamodott a kínos kérdések elől Budapesten" címmel került fel. Az összeállítást Papp Dániel, az MTI hírszerkesztőségének akkori vezetője készítette, akit egy héttel később, a botrány kirobbanása után kineveztek az MTVA hír- és hírháttér-főszerkesztőségének élére. Lomnici-ügy: 2011. december 3-án a Duna Tv esti 6 órás és az MTV fél 8-as híradójában kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét a bűnözők személyiségi jogainak megvédésére használt kimaszkolásos technikával - írta az Index. A felvétel Lomnici Tőkés Lászlóval tartott közös sajtótájékoztatóján készült, majd amikor Tőkés László nyilatkozott, a mögötte álló Lomnici fejét egyszerűen kitakarták. Az eset után nem sokkal azonnali hatállyal megszüntették Élő Gábor, az MTI hírcentrum igazgatójának munkaviszonyát, valamint felmentették Papp Dánielt is az MTVA hír- és hírháttér-főszerkesztőségének főszerkesztői állásából, de a közéleti és dokumentum főszerkesztői állása megmaradt. Élő Gábor nem került messze a Fidesztől: a Magyar Nemzet jobboldali napilap online portáljának főszerkesztője lett. Tüntetés az Operánál: 2012. január 2-án kormányellenes tüntetést tartottak Budapesten az Operaház előtt és az Andrássy úton. A tüntetésen több ezren jelentek meg, ám a köztelevízió riportere néhány sarokkal arrébbról jelentkezett be az esti híradóba. Egy olyan helyszínről, amelyet a rendőrök korábban lezártak, tehát csak az a néhány tüntető volt ott, akik már délután a helyszínre érkeztek. Az MTV híradójának tudósítása alapján úgy tűnt, mintha alig pár ember vett volna részt az ellenzéki tüntetésen. Obersovszky-Schmitt-interjú: 2012 nagy közéleti botrányát robbantotta ki a hvg.hu akkor, amikor kiderítette, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Schmitt Pál doktori dolgozata plágiumgyanús. A köztársasági elnök tagadta a vádakat, a botrány csúcspontján az egyetlen interjút pedig Obersovszky Péter, az MTV műsorvezetője számára adta. A műsorban a riporter folyamatosan alákérdezett az interjúalanynak, a kérdezgetést pedig azzal zárta, hogy a köztársasági elnök, akit annyian szeretnek még mindig nem perli-e be az újságírókat, akik őt bántják? (Az interjúról még az Economist is írt). Schmitt Pál néhány nap múlva lemondott a köztársasági elnöki címről. Ángyán József “bemártása": A Kettős Mérce 2012. május 2-án arra hívta fel a figyelmet bejegyzésükben, hogy az MTI leközölt egy hírt, amelyben Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő - mint a hír fogalmazott - “igazi arcára mutatnak rá". A cikk szerint Ángyán József azért távozott a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári pozíciójából, mert “két haverját, akik a régi kommunista csapatból ragadtak a minisztériumban", felmentette a miniszter. Az MTI a hír forrásaként blog hivatkozott, amelyet aznap hozták létre és egyetlen bejegyzést tartalmazott: a saját pártjával, a kormányzó Fidesszel többször is szembeszegülő Ángyán Józsefről szólót. Az ellenzéki párt, az LMP nyílt levelet küldött Belénessy Csabának, az MTI vezérigazgatójának, amelyben azzal vádolták a távirati irodát, hogy nem létező blogokból gyártanak híreket. Belénessy azt válaszolta: a blog létezik és az MTI által idézett írásnak hírértéke volt. Később az MTI változtatott az álláspontján és elnézést kért, amiért egy valótlan állításokat tartalmazó blogbejegyzésből készítettek hírt. Ünnepi havazás: 2013. március 15-én, a nemzeti ünnepen, szokatlan mennyiségű hó hullott Magyarországon, főként a nyugati, észak-nyugati területeken. Több száz autó ragadt a hóban az autópályákon, volt olyan, aki több mint 18 órán keresztül a hó fogságában volt. A rendkívüli helyzet ellenére az MTV az előre bekészített ünnepi műsort sugározta, holott két évvel korábban egy képzeletbeli katasztrófagyakorlat keretében már elpróbálták, hogyan kellene reagálni ilyen szituációban Tolkien Középföldéjén. Amikor végül a közmédia megkezdte a tájékoztatást, számos, az utakon elakadt autós szerint félretájékoztatták őket. Az MTV-t sokan bírálták a hiányos tájékoztatás miatt, a közmédia azonban kiadott egy közleményt, hogy minden rendben volt, teljesítették a kötelességüket. D. Kovács Ildikó - Mong Attila http://atlatszo.hu/2013/06/05/onok-kertek-hogyan-lett-a-kozmediabol-propagandagep ezet/

0 komment , kategória: Általános

Címkék: blogbejegyzésből, központosították, tartalomgyártást, médiafelületeken, médiaszolgáltató, leghallgatottabb, hírszolgáltatóvá, vidékfejlesztési, rendelkezéseinek, sajtószabadságot, felfüggesztették, követelményeknek, vezérigazgatókat, megvalósulásának, tájékoztatásról, interjúalanynak, kulcspozíciókba, tartalomgyárnak, minisztériumban, hírszolgáltatói, tájékozódáshoz, tiltakozásként, munkaviszonyát, megközelítését, közszolgálatra, megfogalmazott, kiszolgálójává, magyarországon, reflektálatlan, bejegyzésükben, finanszírozása, kormánypárthoz, formálhassanak, mozgássérültek, kormányellenes, médiatanácshoz, közmédiából propagandagépezet, 2010-ben elfogadott, közmédia működési, médiatörvény rendelkezéseinek, addig függetlenül, közszolgálati rádió, központi szervezet, közszolgálati intézmények, valóságban azonban, központi tartalomgyárnak, legnagyobb befolyása, központi ellenőrzés, intézményi feltételek, közmédia vezetőségét, jobboldali médiából, kormánypárthoz lojális, Duna TV, Vagyonkezelő Alap, Mérték Médiaelemző Központ, Közszolgálati Kódex, Kossuth Rádió Déli Krónika, Déli Krónikában, Déli Krónika, Közszolgálati Kódexben, Dénes Balázs, Kossuth Rádió, Mong Attila, Bogár Zsolt, Daniel Cohn-Bendit, Papp Dániel, Duna Tv, Lomnici Zoltánt, Legfelsőbb Bíróság, Lomnici Tőkés Lászlóval, Tőkés László, Papp Dánielt, Magyar Nemzet, Schmitt Pál, Obersovszky Péter, Ángyán József, Kettős Mérce, Vidékfejlesztési Minisztérium, Ángyán Józsefről, Belénessy Csabának, Tolkien Középföldéjén, Kovács Ildikó,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]